Magyar szerkezettár

él¹

tn (és ts) ige

1. életműködést fejt ki, életben van. | ▸ él valamennyit élt 56 évet. | ▸ élve, halva

2. ts átél, ill. (el)tölt <vmely v. valamennyi időt>. vígan éli napjait. | ts életének, fejlődésének valamilyen szakaszában van. fénykorát éli.

3. ts ▸ éli a szerepét

4. vhogyan tölti az életét. ▸ él, mint hal a vízben ▸ úgy él, mint marci hevesen mint egy kiskirály mint egy török basa mint a paradicsomban ▸ úgy él, mint toldi miklós lova a szeméten | ▸ élj boldogul boldogan! | ts ▸ valamilyen életet él | ▸ valakinek, valaminek él a tudománynak él.

5. ▸ valamiből nép rég: valaki, valami után él a munkájából él.

6. ▸ valamin él tejen él. | ▸ valamivel él

7. ▸ valamivel él él az alkalommal.

8. (ts is ) élvezi az élet lehetőségeit, örömeit. éli világát.

9. vhol állandóan lakik. vidéken él. | közös háztartásban együtt lakik valakivel. a testvérével él. | ▸ együtt él valakivel | ▸ külön él valakitől

10. valamilyen viszonyban van valakivel. békességben él vele. ▸ úgy élnek, mint a galambok

11. biz <kif-ekben:> befolyáshoz, cselekvési lehetőséghez jut, érvényesül. nem hagyják élni.

12. nem szűnik meg, fennmarad, és tovább hat. él bennem az emléke. | használatban, érvényben van. él még ez a szó?

13. ▸ él a vonal ▸ se él, se hal

[ fgr ]

él²

1. vágásra haszn. eszköz, szerszám vékonyra köszörült széle. a kés éle.

2. szilárd test vékony széle. a tábla éle; ▸ élére állít valamit | mat síklapú test oldallapjainak metszésvonala. | nadrágnak vasalással létrehozott vonalszerű kiemelkedése. élt vasal.

3. vonuló, haladó csoport legeleje. a csapat élén. | közös tevékenységben, versenyben a vezető hely. az élre tör.

4. kissé vál bántó, támadó célzat. szavainak éle. ▸ élére rakja a garast

[?fgr ]

____________________

mit ? cxn a) miért? mit izgulsz?; b) <tagadó értelmű kérdésben:> vajon? mit bánja ő?;

____________________

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

____________________

hevesen

→ heves ⊕ -n

heves

1. forró, meleg. hevesen süt a nap.

2. lobbanékony, szenvedélyes. heves természetű.

3. nagy erővel végbemenő, megnyilvánuló. heves vita, szél.

[←hő¹ ]

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

..........

hevesen

→ hév ⊕ -s ⊕ -n

hév

I. fn irod

1. ▸ valaminek heve a nap heve.

2. szenvedélyesség, hevület. hévvel beszél. | ▸ ne olyan nagy hévvel!

II. mn rég forró, heves. hév szerelem.

[↔hő¹ ]

-s

képző (főként névszóhoz)

I. mn-képző

1. <annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valakije, valamije, ill. van benne, rajta valami.> nős [ember]; mákos [rétes]. | < (élet)kor, időtartam kif-ére.> tízéves [fiú]; kétnapos [eső].

2. <annak kif-ére, hogy valami együtt jár, ill. összefügg valamivel.> hajszás [élet]; hagyományos [viselet.]

3. (kül. összetételekben) <valami tartására, tárolására való alkalmasság kif-ére.> szódás[üveg]; fás[kamra].

4. (tulajdonnévhez is ) <hasonlóság, valaminek való megfelelés kif-ére.> acélos [akarat]; adys [vers].

5. (szn-hez) <számmal való megjelölés, minősítés kif-ére.> ötös [találat]; négyes [dolgozat].

6. (hsz-hoz v. nu-hoz) ritk <körülménynek mint tulajdonságnak a megnevezésére.> mögöttes [terület]; esetleges [akadály].

II. fn-képző

1. <valamivel foglalkozó személy megnevezésére.> órás, csapos. | <valahogyan, ill. vhol foglalkoztatott személy megnevezésére.> béres, napszámos, napidíjas, portás. | <valamit kedvelő személy megnevezésére.> dohányos. | <vmely közösség tagjának megnevezésére.> elsős.

2. <növénnyel borított terület megnevezésére.> fenyves, kukoricás.

3. (szn-hez) <számmal meghatározott dolog, személy megnevezésére.> [adj egy] ezrest; [öreg] negyvennyolcas.

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

____________________

marci

fn kat rég biz

kenyér.

[←máró ‘ua.’<cig ]

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!

____________________

kiskirály

1. tört hatalmas birtokán korlátlanul hatalmaskodó feudális úr.

2. pejor nagy hatalmú és hatalmával rendsz. visszaélő, önkényeskedő vezető v. tisztségviselő.

____________________

egy¹

[eggy]

I. mn-i tőszn

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

II. fn-i tőszn

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük

[?↔így ]

egy²

[eggy v. egy] (hangsúlytalan)

I. htl névelő

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.

[←egy¹ ]